Diplomácia háború idején - 4. rész

2020. május 19. (kedd)

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.

Diplomácia háború idején online történelmi vetélkedő - 4. rész

Tudj meg többet a lengyel diplomácia történetéről és nyerj! 

Diplomácia háború idején címmel online történelmi vetélkedőt szervezünk. Ha szereted a történelmet, és kíváncsi vagy a II. világháború idején komoly kihívások előtt álló lengyel diplomácia történetére és felelősségteljes szerepvállalására, próbára teheted ismereteidet.  

A vetélkedő során honlapunkon összesen 24 alkalommal teszünk közzé a lengyel diplomácia történetét bemutató szöveget, amelyet egy-egy kérdés követ majd. A helyesen válaszolók közül minden alkalommal könyvnyereményt sorsolunk ki, közülük kerül majd ki a játék főnyertese, aki igazán értékes könyvcsomaggal gazdagodhat.

Reméljük felkeltettük az érdeklődésedet és a játékosok között üdvözölhetünk!

Olvasd el a szöveget és felelj a kérdésre!

4. A jegyzék, amit nem fogadott el Grzybowski nagykövet

Szeptember 17-én a német invázió ellen harcoló Lengyelországot hátbatámadták. Hajnalban a Vörös Hadsereg körülbelül másfél millió katonája belépett Lengyelország keleti területeire. Így a Szovjetunió megvalósította politikai szándékát, kiterjesztette érdekszféráját, amelyet a német-szovjet megnemtámadási szerződés titkos záradéka tartalmazott. A szerződést 1939. augusztus 23-án írta alá a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió külügyminisztere - Joachim von Ribbentrop és Vjacseszlav Molotov.

 


Röviddel az agresszió kezdete előtt, hajnali 3 órakor, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese, Vlagyimir Potyomkin behívta a moszkvai lengyel nagykövetet, Wacław Grzybowskit, és megkísérelt átadni neki egy, a Vörös Hadsereg Lengyelországba lépését igazoló jegyzéket. A nagykövet elutasította a lengyel állam eltűnésével kapcsolatos érvet és megtagadta a dokumentum átvételét. A jegyzék szövege - amelyet Romániában az orosz diplomatáktól szereztek meg a Bukaresti Lengyel Nagykövetség kapcsolatainak köszönhetően - szeptember 17-én dél körül Beck miniszter kezébe került, aki Kuty-ban tarózkodott a lengyel-román határ közelében. A miniszter elfogadta a nagykövet magatartását és négy lengyel külképviselet - a Moszkvai Nagykövetség, a Kijevi és Minszki Főkonzulátus és a Leningrádi Konzulátus - személyzetének tanácsolta, hogy hagyják el a Szovjetuniót. A szovjet hatóságok döntése akadályozta az evakuálást, amely diplomáciai kiváltságokat biztosított Grzybowski nagykövetnek, de más diplomatáktól megtagadta azokat. Az oroszok megváltoztatták álláspontjukat és kilépési vízumot adtak a lengyeleknek a nyugati hatalmak nagyköveteinek beavatkozása után. A lengyel diplomáciai személyzet csak október 10-én hagyhatta el a Szovjetuniót. Az erőfeszítések és beavatkozások ellenére nem sikerült megtalálni a Kijevi Lengyel Nagykövetség főkonzulját, Jerzy Matusińskit, akit valószínűleg az NKVD letartóztatott és meggyilkolt. „Az agresszió puszta ténye miatt háborúban állunk Oroszországgal. (...) A hivatalos hadüzenet nem szükségszerű feltétele a hadiállapot kialakulásának. Erre klasszikus példa az 1904-es orosz-japán háború vagy az 1939-es lengyel-német háború” – kommentálta néhány hónappal később a lengyel-szovjet kapcsolatok helyzetét Jan Szembek volt külügyminiszter.


A mai kérdésünk: Mikor és hol avatták fel Budapesten Henryk Sławik és id. Antall József emlékművét? (Pontos dátumot és címet kérünk.)  

A mai nyereménykönyv: Grzegorz Łubczyk: „Három nemzet elfeledett hőse: Henryk Sławik”. Karol Wojtyła születésének centenáriuma alkalmából e kötet mellé még 10 db Szent II. János Pál pápáról szóló kiadványt is ki fogunk sorsolni az összes résztvevő között.

A válaszokat május 20-ig, 14 óráig várjuk a budapeszt@instytutpolski.org  e-mail-címre. A nyertest e-mailben fogjuk értesíteni.  

Sok sikert kívánunk!