80 éve történt

2019. szeptember 1. (vasárnap)

A II. világháború kitörésének 80. évfordulója

80 évvel ezelőtt, a Lengyelország elleni német agresszióval kezdetét vette a II. világháború. 1939. szeptember 1-jén hajnalban a Német Birodalom seregei átlépték a lengyel-német határt. A Lengyel Hadsereg felvette a harcot a támadókkal, számítva szövetségeseire. 1939. szeptember 3-án Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzentek ugyan a Német Birodalomnak, de valódi harci cselekményekbe nem kezdtek. Lengyelország tragikus sorsa 1939. szeptember 17-én pecsételődött meg, amikor keleti irányból megindult ellene a Szovjetunió inváziója. A Német Birodalom és a Szovjetunió támadása egyenes következménye volt a két totalitárius állam között aláírt Molotov-Ribbentrop paktumnak, amelynek titkos záradéka ún. befolyási zónákra osztotta Közép-Európát.

1939. szeptember 1-jén 4.45-kor a Német Birodalom hadserege megkezdte a Fall Weiss-terv végrehajtását. A fedőnév a Lengyelország elleni támadást rejtette, amely 1600 km hosszú fronton indult meg. A háború első napján az ellenállás szimbólumává a Westerplatte hadiraktára vált, amit lengyel helyőrsége egy teljes hétig tartott. A Német Birodalom parancsnokai a hadjáratban az addig ismeretlen villámháború taktikáját alkalmazták. A német hadsereg számbeli és technológiai fölénye következtében a lengyel csapatok már a háború első napjaiban visszavonulásra kényszerültek az ország belsejébe, de a lengyel katonák erőfeszítései következtében a Fall Weiss-tervben meghatározott határidők tarthatatlannak bizonyultak.

A lengyel hadsereg egységei makacs ellenállást tanúsítottak. A hadjárat legnagyobb ütközete a bzurai csata volt, amely egészen szeptember 22-ig eltartott. Bár vereséggel végződött, a Német Birodalmat tervei módosítására kényszerítette, és késleltette Varsó elestét is, melyre 1939. szeptember 28-án került sor. Az utolsó lengyel csapatok 1939 október 6-án tették le a fegyvert, de bizonyos egységek folytatták az ellenállást és a megszállók elleni küzdelmet. Jó példája ennek a Lengyel Hadsereg Önálló Különítménye Henryk Dobrzański „Hubala” őrnagy parancsnoksága alatt, amely egészen 1940 közepéig létezett.

1939. szeptember 17-én Lengyelországot megtámadta másik szomszédja, a Szovjetunió is. A szovjet hadsereg támadása idején a lengyel vezetés még az ország területén tartózkodott, csapatai pedig harcban álltak a Német Birodalommal. A keleti határ fegyveres védelmének szükségessége tovább gyengítette a Lengyel Hadsereget és elkerülhetetlenné tette a védekező háború kudarcát.

Lengyelország területének meghódításán túl mind a Német Birodalom, mind a Szovjetunió célja a lengyel értelmiségi réteg elpusztítása és a nemzet fokozatos megsemmisítése  volt.

A német bombázások következtében már a háború első óráiban számos civil vesztette életét. A Német Birodalom módszeresen végezte a lengyel értelmiség legyilkolását az Intelligenzaktion és AB (Außerordentliche Befriedungsaktion) kódnevű akciók keretében. A megszállók nekiláttak a lengyel területeken élők tömeges kiirtásának is, amely egészen a II. világháború végéig, 1945-ig eltartott. A Német Birodalom elindította emellett a zsidó lakosság tömeges elpusztítását célzó programjának végrehajtását is. Európa más országaitól eltérően a megszállt Lengyelországban  a zsidók segítéséért halálbüntetés járt.

A Szovjetunió területére kerülő lengyeleket tömegével börtönözték be vagy deportálták. A lágerekben kényszermunka, éhhalált jelentő élelmiszeradagok, tragikus higiéniai és életkörülmények, emellett a velük együtt fogva tartott köztörvényes bűnözők fenyegetése is várta őket.

Bár a Lengyelország védelméért folytatott háború 1939-ben vereséggel zárult, ez nem jelentette az ellenállás végét. Az ország területén létrejött a megszállt Európa legnagyobb földalatti állama, saját fegyveres erővel, parlamenttel, bíróságokkal és titkos oktatással. A Lengyel Hadsereg Franciaországban és Nagy-Britanniában született újjá, és részt vett mindegyik európai és afrikai front harcaiban. Miután a Német Birodalom 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, és aláírták a Sikorski-Majszkij egyezményt, a Szovjetunióban is felálltak a Lengyel Fegyveres Erők. A lengyelek jelentős mértékben hozzájárultak a szövetségesek győzelméhez és a II. világháború végéhez. 1945 azonban nem hozta el a szabadságot Lengyelországnak. A jaltai konferencián feldarabolták Európát. A Churchill által Fultonban megalkotott „vasfüggöny” kifejezés Európa háború utáni felosztását és Lengyelország, illetve a szovjet befolyási zónába került többi ország leigázását takarta. Lengyelország a teljes szuverenitást csak 1989-ben szerezte vissza.