KIESLOWSKI

Film

BEFEJEZÉS NÉLKÜL. KRZYSZTOF KIEŚLOWSKI 1941 - 1996. rendezvények Krzysztof Kieslowski halálának 10. évfordulója alkalmából

2006. november 2. (csütörtök), 21.30 — november 9. (csütörtök)

Örökmozgó Filmmúzeum

KRZYSZTOF KIEŚLOWSKI 1941 – 1996.

Befejezés nélkül – Krzysztof Kieślowski filmjei

2006. november 2 - 8.
Örökmozgó Filmmúzeum (Budapest VI. Erzsébet krt. 39.)

Program:

November 2. csütörtök, 20.30
Amatőr (Amator)

November 3. péntek, 18.30
Villamos (Tramwaj, 1966) – 5 perc
Forradás (Blizna, 1976) – 95 perc, magyar szinkron

November 3. péntek, 20.30
Befejezés nélkül (Bez końca, 1985) – 103 perc

November 4. szombat, 16.30
Kívánság műsor (Koncert życzeń, 1967) – 16 perc
Nyugalom (Spokój, 1980) – 81 perc

November 4. szombat, 18.30
Hivatal (Urząd, 1966) – 5 perc
Rövidfilm a szerelemről (Krótki film o miłości, 1988) – 83 perc

November 4. szombat, 20.30
Három szín: kék (Trois couleurs: Bleu, 1993) – 100 perc

November 5. vasárnap, 18.30
Veronika kettős élete (La double vie de Veronique, 1991) – 93 perc

November 5. vasárnap 20.30
Három szín: piros (Trois couleurs. Rouge, 1994) - 95 perc

November 6. hétfő, 18.30
Első szerelem (Pierwsza miłość, 1974) – 52 perc
Társulat (Personel, 1976) – 66 perc

November 6. hétfő 20.30
Rövidfilm a gyilkolásról (Krótki film o zabijaniu, 1988) – 84 perc

November 7. kedd, 20.30
Véletlen (Przypadek, 1981) – 120 perc, lengyel hang, magyar felirat

November 8. szerda, 20.30
Łódź városából (Z miasta Łodzi, 1969) – 17 perc
Nagy állat (Duże zwierzę, 2000) – 70 perc

Videogaléria: Kieślowski dokumentumfilmjei:
(eredeti nyelven, angol felirattal):

November 4. szombat, 18.00
Łódź városából (Z miasta Łodzi, 1969) – 17 perc
Byłem żołnierzem (Katona voltam, 1970) – 16 perc
Refren (Refrén, 1972) – 10 perc
Murarz (Kőműves, 1973) – 16 perc
Prześwietlenie (Röntgen, 1974) – 30 perc
Życiorys (Életrajz, 1975) – 29 perc
Klaps (Csapó, 1976) – 5,30 perc

November 5. vasárnap, 18.00
Első szerelem (Pierwsza miłość, 1974) – 30 perc
Szpital (Kórház, 1976) – 20 perc
Z punktu widzenia nocengo portiera (Az éjszakai portás szemével, 1977) – 15,30 perc
Siedem kobiet w różnym wieku (Hét különböző korú nő, 1978) – 15 perc
Gadające głowy (Beszélő fejek, 1980) – 14 perc

További rendezvények:

1.

Jelek és emlékek – kiállítás Krzysztof Kieślowski életéről és munkásságáról
2006. november 9. - december 7.

Lengyel Intézet, Budapest VI., Nagymező u.15.
www.polinst.hu

2.
Krzysztof Kieślowski fimjei a világban - plakátkiállítás
2006. november 10-26.
Uránia Nemzeti Filmszínház,
Budapest VIII. Rákóczi út 21.
www.urania-nf.hu

3.
Vízenjárás Nemzetközi AmatőrFilm Szemle – zsüri elnök Jacek Petrycki, Kieślowski korai filmjeinek az operatőre
2006. november 10-11.
Kerekasztal beszélgetés – 2006. november 10.
Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapest VIII. Rákóczi út 21.
www.faludiakademia.hu

A filmek leírása:

Az amatőr (Amator), lengyel, 1979, r,f: Krzysztof Kieślowski, o: Jacek Petrycki z: Krzysztof Knittel, sz: Jerzy Stuhr (Filip Mosz), Małgorzata Ząbkowska (Irka Mosz), Ewa Pokas (Anna Wlodarczyk), Stefan Czyzewski (Manager), Jerzy Nowak (Osuch), 117 perc
Filip Mosz egy 8 milliméteres kamerát vásárol, hogy megörökítse az újszülött kislányát. Az igazgató felajánlja Filipnek, hogy készítsen filmet a vállalat jubileumáról. A film díjat nyer. Filip egy filmklubot alapít, és ott tölti minden szabad idejét, elhanyagolva a feleségét és kislányát. A gyár vezetése megbízza azzal, hogy örökítse meg a fontosabb gyári eseményeket. A valóságot megörökítve rájön, hogy a filmjei konfliktusokhoz vezetnek a feletteseivel. Megismeri a felelősség és az alkotói szabadság határait. A főnökével való megrázó beszélgetés után Filip megsemmisíti a filmszalagokat. Szeretne visszatérni családjához, de közben a felesége elhagyta, és a gyereket is magával vitte. Filip magára irányítja a kamerát, és elkezdi mesélni az életét.


Villamos
(Tramwaj), lengyel (etüd),1966, r, f: Krzysztof Kieślowski, o: Zdzislaw Kaczmarek, sz: Jerzy Braszka, Maria Janiec, 5 perc
Éjjel egy fiú felugrik a villamosra. A villamoson munkából hazafelé tartó munkások és egy csinos lány ül. A fiú próbálja a lányt megnevettetni, de az lassan elalszik. Egy állomáson leszáll, de hirtelen megfordul és tiszta erejéből rohanni kezd a távolodó villamos után.

Forradás (Blizna), lengyel, 1976, r, f: Krysztof Kieślowski (Romuald Karas novellájából), o: Slawomir Idziak, z: Stanislaw Radwan, sz: Franciszek Pieczka (Bednarz igazgató), Mariusz Dmochowski (tanácselnök), Jerzy Stuhr (Bednarz titkára), 95 perc
Csaknem egy évtizedes dokumentumfilmes tevékenység után ez Kieslowski első játékfilmje. Őrzi még benne a tényszerű ábrázolásmód sajátosságait. Egy lengyel kisváros környékére óriási vegyigyárat terveznek. Ehhez erdőket kell kipusztítani, embereket kell elköltöztetni a lakóhelyükről. A különböző érdekek, érvek és ellenérvek hálójából pontos társadalmi keresztmetszet bontakozik ki.

Befejezés nélkül (Bez końca),lengyel, 1984, r: Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Krzysztof Piesiewicz, o: Jacek Petrycki, z: Zbigniew Preisner, sz: Grazyna Szapolowska (Urszula Zyro), Maria Pakulnis (Joanna), Aleksander Bardini (Labrador ügyvéd), Jerzy Radziwiłowicz (Antoni Zyro ügyvéd), Artur Barcis (Dariusz), Michal Bajor (ügyvéd bojtár), Marek Kondrat (Tomek), Tadeusz Bradecki (Hypnotist), 103 perc
A film 1982-ben a szolidaritás-mozgalom utáni rendkívüli állapot idején játszódik. Egy fiatal ügyvéd váratlanul meghal autóbaleset következtében, félbehagyva egy sztrájkszervezés miatt elitélt fogoly védelmét. Felesége rájön, hogy jobban szerette férjét, mint gondolta és ezért segít új ügyvédet találni férje ügyfelének. Az új ügyvéd idősebb és hajlamosabb a kompromisszumokra, igyekszik elkerülni a konfliktust a hivatalos igazságszolgáltatással. A meghalt férj szellemként kíséri feleségét és misztikus üzeneteket hagy számára. Az asszony érzi férje jelenlétét és segítségét.

Hivatal (Urzad), 1966, lengyel (etüd), r, f: Krzysztof Kieślowski, o: Lechoslaw Trzesowski, (Filmfőiskola), 5 perc
Egy állami biztosító társaság pultjánál hatalmas sor áll, mivel az alkalmazott meglepő kérdést tesz fel az ügyfeleknek: Mondja el mit csinált egész életében?

Rövidfilm a szerelemről (Krótki film o miłości), lengyel, 1988, lengyel, r: Krzysztof Kieślowsk, f: Krzysztof Kieślowsk, Krzysztof Piesiewicz, o: Witold Adamek, z: Zbigniew Preisner, sz: Grażyna Szapołowska (Magda), Olaf Lubaszenko (Tomek), Stefania Iwinska (keresztanya), Artur Barcis (fiatalember), 83 perc
Tomek a postán dolgozik. Egy lakótelepen lakik, és minden este távcsővel kukkol egy nála idősebb nőt, Magdát, aki a vele szemben lévő házban lakik. A fiú szerelmet vall neki, és bevallja, hogy megleste. A nő játszik a fiú érzéseivel – elhívja magához, provokálja, de nem történik közöttük semmi. Tomek bánatában öngyilkosságot kísérel meg.

Három szín: Kék (Trois couleurs: Bleu), francia, 1993, r:Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Krzysztof Piesiewicz, Agnieszka Holland, Slavomir Idziak, Edward Zebrowski, o: Slavomir Idziak, z: Zbigniew Preisner, sz: Juliette Binoche (Julie Vignon), Benoît Régent (Olivier), Florence Pernel (Sandrine), Charlotte Véry (Lucille), Emmanuelle Riva (anya), 100 perc

A Három szín-trilógia első darabja a Kék. A francia nemzeti zászló egyes színeihez a Nagy Francia Forradalom hármas jelszavából – szabadság, egyenlőség, testvériség – egyet-egyet illesztett a rendező. A Kék fiatal hősnője autóbalesetben elveszíti férjét és lányukat. A férj világhírű zeneszerző volt, halálával az életmű rendszerezésének és folytatásának a terhe is az asszonyra marad. A szörnyű tragédiát tetézi egy fájó magánéleti titok napfényre kerülése is. Hogyan talál vissza az életbe a testileg, lelkileg összeroppant fiatal nő...

Veronika kettős élete (Podwójne zycie Veroniki), francia, lengyel, 1991, r: Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Krzysztof Piesiewicz, o: Sławomir ldziak, z: Zbigniew Preisner, sz: Irene Jacob (Veronika/Veronique), Aleksander Bardini (karmester), WIadyslaw Kowalski (Veronika apja), Halina Gryglaszewska (Veronika nagynénje), Kalina Jedrusik (Gaudy asszony); Philippe Volter (Alexandre), Sandrine Dumas (Catherine), 93 perc

Veronika és Veronique egy napon születik, az egyik Lengyelországban, a másik Franciaországban él. Külsőleg a megtévesztésig hasonlítanak egymásra, a foglalkozásuk is hasonló, az egyik énekesnő, a másik zenetanár és azonos betegségben szenvednek, mindketten szívbetegek. A lengyel Veronika Krakkóba utazik első koncertjére, éppen akkor, amikor Veronique is Krakkóban van egy francia turistacsoporttal. Veronique véletlenül lefényképezi Veronikát, aki nem sokkal ezután, fellépés közben összeesik és meghal. Korábban Veronique is énekelt, de betegsége miatt lemondott a szereplésről. Az iskolában, ahol éneket tanít, találkozik egy bábjátékossal, akibe beleszeret. Ő találja meg Veronique táskájában Veronika fotóját. Veronique ráébred önmaga kettősségére.

Három szín: Piros (Trzy kolory: Czerwony), 1994, lengyel, r: Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Krzysztof Piesiewicz, o: Piotr Sobociński i, z: Zbigniew Preisner, sz: Irene Jacob (Valentine), Jean-Louis Trintignant (bíró), Frederique Feder, Jean-Pierre Lorit, mf/L,100 perc/95 perc

Valentine, a fiatal manöken, Valentin, autójával elüt egy kutyát. Magával viszi, és megkeresi a tulajdonosát, aki egy nyugalmazott bíró . A bíró telefonbeszélgetések lehallgatásával tölti az időt. A lány felháborodik ezen, de akaratlanul is belesodródik a közelebbi ismeretségbe, és véget nem érő telefonbeszégetésekbe. A bíró kiönti Valentine előtt a lelkét.

Első szerelem (Pierwsza miłość) lemgyel dokumentumfilm, 1974,
r: Krzysztof Kieślowski, o: Jacek Petrycki, - 52 perc
Egy házasságra elszánt, gyermeket váró fiatal pár bonyodalmai, a különböző hivatalok packázása és a környezet ellenérzése közepette.

Társulat (Personel), 1976 lengyel, r, f: Krzysztof Kieślowski, o: Witold Stok, sz: Juliusz Machulski (Romek), Irena Lorentowicz, Włodzimierz Boruński, Michal Tarkowski, Tomasz Lengren, Andrzej Siedlecki, 66 perc? perc
Romek az idealista tizenkilenc éves fiú egy színházi társulat szabászműhelyébe helyezkedik el, hogy közelebb kerüljön a művészethez. Figyeli a kulisszák mögötti világot, az irigységet, a korrupciót, a kicsinyességet és mélyen csalódik a művészek világában.

Rövidfilm a gyilkolásról (Krótki film o zabijaniu), lengyel, 1988, r: Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Krzysztof Piesiewicz, o: Sławomir Idziak, z: Zbigniew Preisner, sz: Miroslaw Baka (Jacek), Krzysztof Globisz (Piotr), Jan Tesarz (taxisofőr), Zbigniew Zapasiewicz (rendőr), Barbara Dziekan-Wajda (pénztáros), Aleksander Bednarz, Jerzy Zass, 84 perc

Egy fiatal fiú, Jacek, taxiba száll, és a város peremén egy kötéllel megpróbálja megfojtani a taxisofőrt, majd, amikor kiderül, hogy az áldozata még él és életéért könyörög, bestiális módon megöli. Védője Piotr, aki éppen letette az ügyvédi vizsgát. A védőügyvéd nem tudja Jacek ártatlanságát bizonyítani és a gyilkolás motivációjára sem derül fény. A fiút halálbüntetésre ítélik, Piotr pedig elgondolkodik a tettes és áldozat közötti összefüggéseken és azon a rendszeren, amely a törvény nevében életet olthat ki.

Kívánság műsor (Koncert zyczen) etüd, 1967, r,f: Krzysztof Kieślowski, o: Lechoslaw Trzesowski, 16 perc
Látlelet fiatalok egy csoportjáról 1967-ben.

Nyugalom (Spokój), 1976, lengyel, r: Krzysztof Kieślowski, f: Krzysztof Kieślowski, Lech Borski műve nyomán, z: Piotr Figiel, sz: Jerzy Stuhr (Antek Gralak), Izabella Olszewska, Jerzy Trela, Michał Szulkiewicz, Danuta Ruksza, Jerzy Fedorowicz, 52 perc
Egy fiatal munkás, Gralak története, aki börtönbüntetése után, nem tud visszailleszkedni korábbi környezetébe. Elutazik Sziléziába, és munkát vállal egy építkezésen. Minden vágya az, hogy legyen munkája, felesége, tévéje és nyugalma. Bizakodó, nyíltszívű, konfliktuskerülő és hálás a főnőkének. Megismerkedik egy lánnyal és elveszi feleségül. A munkahelyén azonban gondok adódnak. Gralak főnöke lopja az építőanyagot, és részesedést ajánl fel, ha bűntársául szegődik. Garalak elutasítja az ajánlatot. Eközben a munkások sztrájkot terveznek. Gralak két tűz közé kerül, sem főnökének sem kollegáinak nem akar eleget tenni, és kilép a munkahelyéről. A munkatársai azt hiszik, ő volt a besúgó, és agyba főbe verik, miközben Gralak azt mormolja „nyugalom…nyugalom”. A film öt évig volt dobozban, míg 1980-ban bemutatták.

Véletlen (Przypadek), lengyel, 1981, r, f : Krzysztof Kieślowski, o: Krzysztof Pakulski, z: Wojciech Kilar, sz: Boguslaw Linda, (Witek Dlugosz), Tadeusz Lomnicki (Werner), Zbigniew Zapasiewicz (Adam), Boguslawa Pawlec (Czuszka), 120 perc

Kieślowski eljátszik egy ötlettel, egy alaphelyzet három változatával: milyen következményei lehetnek annak, hogy a főszereplő (Boguslaw Linda) elér-e vagy sem egy Varsóba induló vonatot. A huszonnégy éves fiatalember a hetvenes évek legvégén keres megoldásokat saját sorsának alakulására. Végigjátssza életének választási lehetőségeit, míg végül kiderül, hogy egyik sem nyújt elfogadható perspektívát. Így vagy úgy, mindenképpen zsákutcába kerül. Kieslowski 1980-ban kezdte filmjét forgatni. A véletlen úgy hozta, a Szolidaritás mozgalma ellen bevezetett szükségállapot hatással volt a film további sorsára. Több jelenetet átvágattak a rendezővel, ennek ellenére mégis dobozban maradt. A bemutatóra csak 1987-ben került sor.

Łódź városából (Z miasta Łodzi), lengyel dokumentumfilm, 1969, r,f: Krzysztof Kieślowski, o: Janusz Kreczmanski, Piotr Kwiatkowski, Stanislaw Niedbalski, 17 perc
„Portré egy városról, ahol néhányan dolgoznak, néhányan keresgélnek (fene tudja, hogy mit), néhányan cél nélkül kószálnak…Egy város, amely tele abszurd szobrokkal, rengeteg ellentmondással és a hanyatlás jeleivel…” (Krzysztof Kieślowski)

Nagy állat (Duże zwierzę), lengyel, 2002, r: Jerzy Stuhr, f: Krzysztof Kieślowski, o: Paweł Edelman, z:Abel Korzeniowski, sz: Jerzy Stuhr (Zygmunt Sawicki), Anna Dymna (Marysia Sawicka), Dominka Bednarczyk (banktisztviselő), Błażej Wójcik (banktisztviselő), 70 perc

Kieślowski ötlete és forgatókönyve alapján készült a film. Sawicki, a nagy tiszteletnek örvendő banktisztviselő egy szép napon a város utcáján találkozik egy tevével. Pórázánál fogva hazavezeti. Kedves óvónő felesége szívélyesen fogadja őket. A teve hamarosan kertjük lakója lesz. Aztán kezdődnek a problémák… A szomszédok meg vannak döbbenve, tiltakoznak. A tevetartás egyre nagyobb ellenállásba ütközik a közösség és a helyi hatóság részéről. Óhatatlanul mindenki vizsgázik toleránciából.

***************************************

Krzysztof Kieślowski - 1941. június 17-én született Varsóban. 1957 és 1962 között Színháztechnikai Gimnáziumban tanult, 1964 és 1968 között pedig a łódzi Film- és Színházművészeti Főiskola rendezői szakának hallgatója volt. Rövid ideig a Dokumentumfilmgyártó Vállalatnál dolgozott. 1974-től a TOR Filmstudió tagja, amelynek vezetője először Stanisław Różewicz volt, később pedig – mind a mai napig – Krzysztof Zanussi.
A televízióban a Fénykép (1969) című dokumentumfilmjével mutatkozott be. A televízióval együttmüködve készített több dokumentumfilmet és játékfilmet, valamint TV-színházi előadásokat.
Színházi rendezőként mutatta be saját darabját Életrajz címmel a krakkói Stary Teatrban, 1978-ban. Kieślowski filmjei számtalan nemzeti és nemzetközi díjat nyertek:
Krakkóban (1964, 1965, 1977, 1979), Mannheimben (1975), Gdańskban (1975, 1976, 1979, 1988), Moszkvában (1979), Cannes-ban (1988, 1991), Velencében (1989, 1993), Berlinben (1980, 1994), San Sebastianban (1988), Chicagóban (1979), Lyonban (1979), Sao Paulóban (1988), valamint tulajdonasa az Európai Filmakadémia kitüntetésének, a Félix-díjnak.
Rendezést és forgatókönyvírást tanított Katowicében (1979-19892), Nyugat-Berlinben (1984), Helsinkiben (1988), valamit Svájcban (1985, 1988, 1992).
1996. március 13-án halt meg Varsóban. Ötvenöt éves volt.
Főiskolai munkáin kívül 19 dokumentum- és 24 játékfilmet rendezett.

***

Sokan rajongtak érte. Ültek elvakultan a moziban, és örültek, hogy Wajda után ismét van nagy rendezője a mindig megbízhatóan teljesítő, gyakran szikrázgató lengyel filmművészetnek. Bíztak benne, hogy zseni. Zsenit akartak. Útmutató mágust. Megnézték minden filmjét, minden írott sort elolvastak tőle és róla, odafigyeltek minden rezdülésére Úgy érezték, ő nyitja fel a szemüket, ő tudja szellemi térbe rántani őket a rendkívüli állapotból, ő vezet el a mindennapi lét misztikumán át az emberi szépség metafizikájáig.

Sokan szerették és szeretik. Nekik volt idejük felfigyelni rá, ráhangolódni, elfogadni, megérteni, amit mond, gyönyörködni képeiben, művészete emelkedett játékaiban. És vele tartani. Egy nemzedék idősebb és fiatalabb tagjait érintette meg szükségszerű véletlennel, és véletlen szükségszerűséggel. Együtt kiáltottak vele és kiabáltak egymással, mikor vég nélkül vitatkoztak róla. Az idősebbek első, lázadóan szociális érzékenységű korszakára voltak fogékonyak. A társadalmi elégedetlenség lengyel mozijának művészi kiteljesedésére, amely szolidaritást teremtett közöttük. A Forradásra, a Társulatra, az Amatőrre, a betiltott Nyugalomra. Reményekre, amelyeket lezárt bennük a Befejezés nélkül. Mögöttük járó fiatalabb kortársaikat ringatóan sejtetett térben és időben játszódó lélektani filmjei vonzották, bizonytalanul lebegő szellemiségükkel. Élvezték, ahogy titokzatosan kisiklik társadalom- és lélekelemző értelmük alól a Rövidfilm a gyilkolásról, a Rövidfilm a szerelemről. Ahogy önvizsgálatra kényszerítve meditatív síkba emelkednek evilági értékeik Szívesen inogtak Veronika kettős életében, a Három színben. Egyik korosztály sem tudott minden alkotásáért lelkesedni. De a Véletlen összekapcsolta őket. Meg a közös türelem és megértés. Nem vágytak töretlen életműre, elég volt nekik néhány művészi ajándék is. Ezek hatása alatt már nem követelődztek. A folyamatos kapcsolat megőrzéséhez sokszor elég volt nekik pár megkapó beállítás, életükre rímelő képsor.

Sokan átkozták. Sértődötten dacolva bármilyen kultusszal, szüntelenül gyanakodtak rá. Álszent szélhámost kerestek benne. Nem szerették sok képen megjelenő önhitt fájdalommal töprengő, együttérzést követelő arcát. Önelégülten idegenkedtek tőle. Igaz, egy filmjét se látták.
Forgács Iván

Krzysztof Kieślowski

Színházi rendező szerettem volna lenni, de a színházi rendezést csak posztgraduálisán lehetett tanulni. Úgy gondoltam tehát, a leglogikusabb az lenne, ha előtte valami másfajta rendezést ismerek meg, amely alaposan felkészít a színházi rendezésre. Ezért az érettségi után a Filmművészeti Főiskolára jelentkeztem Łódźban. (…). A harmadik nekifutásnál a felvételiző bizottság egyik tagja megkérdezte, hogy tudom-e, mik a tömegkommunikációs eszközök. Azt válaszoltam: természetesen, hogy tudom, a villamos, az autóbusz, a repülőgép… És nem vicceltem (…). De ők valószínűleg azt hitték, hogy én a kérdésre válaszolva, a legkomolyabb hangon ironizálok, mert olyan intelligens vagyok, hogy ez a kérdés mélyen alatta van a színvonalamnak. Pedig valójában fölötte volt.

A Filmművészeti Főiskolát számomra első sorban az ott megismert emberek jelentették. Valamint a vég nélküli beszélgetéseket az életről, a művészetről, annak értelméről, amit ott tanulunk. Ismeretségeket, barátságokat. Számomra mindez óriási jelentőségű volt. (…) A Filmművészeti Főiskolának köszönhetően megtanultam nézni a világot, az embereket. Előttem ezt nem tudtam.

Egy olyan világban élünk, amelynek nincs ötlete saját magára, és én filmezem ezt a ötlet nélküli világot. (…) Ezért aztán olyan nagy szükség van valami eszmére, amely megadja a cselekvésünk értelmét, de nekem nincs ilyen eszmém. Ezért igyekszem kezdeményezni a beszélgetést arról, mi fontos. Nem akarok beszélgetni akármiről, mert kár a pénzért és az időért. Egyszerűen kár az életért.

Mindig félek, amikor filmet készítek. Első perctől kezdve félelemben élek. Minden forgatási napon, minden beállításnál. Attól félek, ami a film forgalmazásával és fogadtatásával kapcsolatos. Vajon a nyelv, amelyen megszólaltam, talál-e hallgatóra. Mert ennek a félelemnek a forrása a nézővel kapcsolatos, azzal, hogyan fogadja el a munkámat.

(…) Mélyen hiszek azzal a divatjamúlt hittel az emberben. A vágyaiban, titkos, mélyen elrejtett hiányaiban, kettőségében és belső szétszakadtságában, abban, hogy folyamatosan keresi azt, amiért érdemes élnie. Mert az életben a legfontosabb maga az élet.

Pár évvel ezelőtt a Libération című francia lap megkérdezett pár rendezőt, hogy miért csinál filmet. Én azt feleltem: „mert nem értek máshoz”. Ez volt a legrövidebb válasz, talán ezért keltett feltűnést.

Szélesség helyett mélység
"A szabadság körülményei között az álláspontok élesebben szétválnak, ez természetes, ennek így is kell lennie. Vagyis e téren azáltal kell fejlődést elérnünk, hogy megmutatjuk az eltérő nézetek párbeszédét, az emberekről, a világról, az országról alkotott különböző vélemények harcát. A szabadság tehát megnöveli lehetőségeinket, de nagyobb követelményeket is támaszt."
Krzysztof Kieślowski, Dialog, 1981/1.

A film Mózese
„Hideg fut végig az ember hátán, miközben úgy érzi, Kieślowskin keresztül még valaki szól hozzánk” - mondja a Tízparancsolatról Robert de Niro.
Tizenkétszer néztem meg a „Rövidfilm a szerelemről”-t, és még mindig nem elégszer - állította az olasz rendező, Michelangelo Antonioni. Kieślowski „Tízparancsolata” a „Time” magazin listáján a filmtörténet legjobb filmjei közül a második helyre került. A lengyel rendező filmjeit csak Antonioni triptichonja (Kaland, Az éjszaka, Napfogyatkozás) előzte meg. A XX. század tíz legfontosabb filmje között említi a „Tízparancsolatot” Martin Scorsese és Ingmar Bergman. A világon a legjobbnak tartott filmes honlap, az amerikai Internet Movie Database a következő kommentárral illeti a „Tízparancsolatot”: „mestermunka”, és 9 csillagot ad neki a tízes skálán. (…)
A „Tízparancsolattól” kezdődött Kieślowski nemzetközi karrierje, amit a Velencei Arany Oroszlán és (a Három szín-ért) két Oscar jelölés koronázott meg. A lengyel filmművészetnek ezek voltak az utolsó ilyen szintű elismerései. (…) A filmjei jó időben érkeztek. Ellensúlyt jelentettek azoknak a filmeknek, amelyek hősei nem éltek át semmilyen erkölcsi válságot, és minden problémát ökölcsapással vagy pisztolylövéssel oldottak meg. Amerikától kezdve Oroszországon át Japánig a fiatalok számára Kieślowski a vallási vezetőkhöz hasonlatos guruvá vált. Japánban egyenesen „a film Mózesének” nevezték.
(Justyna Kobus, Wprost 2003/16.XI.)

Szervezők:
A budapesti Lengyel Intézet
A łódzi Filmmúzeum
Magyar Nemzeti Filmarchívum
Uránia Nemzeti Filmszínház
Faludi Ferenc Akadémia
TOR Filmstudió

Támogatók:
Lengyel Filmintézet
Duna TV